Szurkolói értékelő

Az OSE Ultras 3 tagját kérdeztük a szezonról

Dátum: 2020. máj. 07.



Csapatunk játékosai már értékelték a 2019/2020-as idényt. Most alakulatunk 6. emberét, az oroszlányi B közép, az OSE Ultras három tagját kérdeztük, hogy fanatikus szurkolóként hogyan látták a csapat szereplését, mely mérkőzéseken volt szerintük a legjobb a hangulat és miként birkóznak meg ezzel a játékmentes időszakkal.

Tamás János: „A szezon elején úgy voltam vele, hogy ha már a play outot el tudjuk kerülni újonc csapatként, az is nagy siker. De aztán jöttek a felkészülési meccsek és a bajnoki meccsek is, és láttam, hogy már nem a play out elkerülése a realitás, hanem akár egy play off. A kupadöntőbe jutás egy hatalmas meglepetés volt, nagyon örültem neki, és bizakodva vártam azt a hétvégét. Úgy gondolom, hogy ezzel a csapattal ebben a szezonban, akár egy felsőház is összejöhetett volna, de hát ezt már sosem tudjuk meg… Összességében nagyon elégedett vagyok az idei szereplésünkkel, hiszen friss feljutóként komoly skalpokat gyűjtöttünk be hazai pályán és egy két idegenbeli meccsen is. Hat idegenbeli meccsre tudtam elutazni, a győztes meccseinken mind kiváló hangulat volt, de Pakson és Kaposváron sem lehetett okunk panaszra, Kaposváron ráadásul olyan vendéglátásban volt részünk, ami az országban egyedülálló. A kedvenc meccsem talán a körmendi volt, hiszen ez volt a szezon első A csoportos mérkőzése, és nagyon jó érzés volt a helyszínen megtapasztalni azt az atmoszférát, ami az ottani szurkolóknak és csarnoknak köszönhető. (Ezeket a helyeket én eddig csak tévé közvetítéseken láttam…). Próbálom elfoglalni magam sporttal, munkával, illetve egy kicsit több időt tölteni a családdal.”

ultras1.jpg

Schattinger Zsolt: „Mint ahogy sokan mások is, nagyon vártam már az első NBI/A-s szezont, 30 év kihagyás után. Érzelmileg túlfűtötten, szurkolásra, utazásra és sok nagyon jó meccsre vágytam, nagyon jó hangulatban, ami össze is jött. A csapat felé reálisan gondolkodva csak a biztos benntmaradást tűztem ki célul a magam részéről, amit a fiúk, és az egész stáb messze túlteljesített. Rendkívül boldog és büszke voltam, hogy OSE drukker vagyok, és egy ilyen csapatnak szurkolhatok! Azok közé tartozom, akik minden meccsen ott voltunk, még az utolsó zártkapus hazain is a vendégbejáratnál szurkoltunk végig a fiúknak. Hogy melyiken volt a legjobb hangulat? Nagyon nehéz. Az összes hazain hatalmas szurkolás volt, de talán a Körmend és a Falco elleni volt a két leghangulatosabb, a teltházzal, a mi megszokott szurkolásunk mellett a vendégtáborok hasonlóan fergeteges és sportszerű szurkolásával együtt.Igazi kosárünnep volt mindkettő!
A kedvenc! Az is 2 meccs! A körmendi első, 30 év után, és természetesen az itthoni Falco elleni győzelem! Nehezen viselem a mostani helyzetet. Most épp a sűrűjében lennénk a szezonnak, de máshogy alakult. Ki tudja meddig juthattunk volna. Ez nagy hiányérzet és bánat bennem is. Nézem a szezon összefoglalókat, videókat, kosárpályát csinálunk kint a kertben, hogy legyen hol dobálni, gondolkodom mit találjunk ki következő szezonra a B középpel, és csináltunk nektek egy videót, ami reméljük enyhíti egy kicsit a kosárlabda lázat, amit sajnos algopyrinnel nem lehet csillapítani! Tartsunk ki! Vigyázzunk az egészségünkre! Remélem ősszel találkozunk újra a piros-fekete szentélyben, a piros-fekete sarokban!!! Hajrá OSE!”

ultras2.jpg

Varga György: „A Bajnoki cím megnyerése után 30 évet vártunk, szinte az egész város, nem csak a B közép szurkolói a 2019-2020 szezonra. Már nyáron vendégségben jártunk egymáshoz és mint az új csapatunk a B közép is elkezdte a felkészülést az NBI-es szezonra. Azt álmodni sem mertük, hogy a kis csapatunk ilyen szezont zár idén, sajnálom, hogy így lett vége, de az egészség a legfontosabb. A csapat igazi oroszlánként küzdött egész szezonba és jöttek a meglepetés eredmények! Amikor egy 3 pontos vagy egy zsákolás után kimutattak a szurkolóknak akkor robbant a csarnok és éreztük, hogy most igazán összeért a szurkoló, a játékos, az edző, a néző, és igazi családként, OSE családként éltük meg a hétvégéket meccsről-meccsre! A csapat szárnyalt és így szép az élet minket semmi más nem érdekelt! Szinte minden meccsen ott voltam idegenben és itthon egyaránt, mert úgy éreztem, hogy a nagydob ütésével, a ritmusokkal segítem a szeretett csapatomat. Két meccset emelnék ki, az első idegenbeli Körmend és a hazai Körmend elleni meccset. Szerintem az egész NBI bajnokság legszebb és legjobb hangulatú meccsei voltak óriási hangulattal. A Körmendi szurkoló barátok segítségével örök emlékekkel gazdagodtunk! A bajnokság lezárásával valami nagy űr maradt bennem, de már dolgozunk barátaimmal a helyzet megoldásán, hogy segítsük a klubot és a csapatot az új szezon indulásán. A B közép mindig volt, az OSE mindig lesz és új erővel készülünk a csapattal együtt a következő szezonra! ….És énekeljük 1400 barátommal, hogy "ha zúg a csarnok, a dob az ének ó bella ciao bella ciao belia ciao ciao a csapat szárnyal, így szép az élet és semmi más nem érdekel..... hajrá OSE Harcra fel!”

Hozzászólások