Éves beszámoló: OSE Oroszlányok

2017/2018. Pest megye bajnokság

Dátum: 2018. jún. 12.



Az előző évekhez hasonlóan, idén is a felnőtt Pest megye bajnokságba nevezett női csapatunk, ahol 10 csapattal (Monori SE-Szedd ki!, Monori SE, Szigetszentmiklós, Kunszentmiklós, Gödöllő, Százhalombatta, Dunaharaszti MTK, Pityke KSE, Nagykőrösi Sólymok, PAFC) kellett felvennie a versenyt. A csapat egyértelműen a Final 4-ba jutást tűzte ki célul a bajnokság legelején, annak ellenére is, hogy a mezőny jelentősen megerősödött az előző évekhez képest.

13 fős kerettel vágott neki a csapat az új idénynek, ugyanis augusztus-szeptember környékén csatlakozott a kerethez Horváth Anna, illetve a Tatabányai KC csapatától Fazekas Hajnal, Togyeriska Zsanett és Gyöngyösi Eszter is.
Emellett két fiatal Tatabányai Titánok KK játékos – akik Tatabányán nálam edzenek –, Fodor Fanni (2002) és Sulyák Noémi (2003) heti egy alkalommal szintén átjárt Oroszlányba edzeni, hogy a felnőtt női csapatban is pallérozódjanak. Jövőre szeretném, ha már komolyabb szerepet is kapnának, és ha minden jól megy, akkor mérkőzéseken is szerepelnének Oroszlányban.

13 fős keretünk rövid időn belül 11 fősre szűkült, Gyöngyösi Eszter felsőfokú győri tanulmányai, Togyeriska Zsanett pedig munkahelyi és egyéb elfoglaltságok miatt nem tudta vállalni a további munkát.
Egy valamit még mindenképpen meg kell említenünk, ami a keretet illeti, még egy változás történt, egy örömteli változás, ugyanis csapatunk egyik állandó tagja és mozgatórugója, Veres Kinga anyai örömök elé néz, és ezért 2018. januárjától már ő sem állt a keret rendelkezésére, viszont külön köszönet neki, hogy ezt követően is amikor tehette ott volt, szurkolt és támogatta a csapatot akár hazai környezetben, akár ha idegenbe utaztunk.

10 főre szűkült tehát a csapat játékosainak a száma, ami finom szólva sem könnyítette meg a dolgunkat, szűkebb rotációval kellett a továbbiakban dolgoznunk, ami azért volt különösen nehéz, mert a szokásokhoz híven, a szezon második felére „durvultak be” a dolgok, és megállás nélkül jöttek a mérkőzések, így óvatosan kellett kezelnünk a helyzetet, hogy megfelelően elosszuk a játékosokat érő terheléseket mind az edzéseken, mind a mérkőzéseken. Nagyon szépen helytálltak a lányok ezekben a szituációkban is, és így a szezon végeztével elmondhatjuk, hogy sikeresen le tudtuk menedzselni a szűkebb keret okozta nehézségeket is.

Emellett még egy dologgal meg kellett birkóznunk, amivel előzetesen nem számoltunk, mégpedig hogy kitolódott a szezon június elejére, ami az eddigi évekhez képest jelentős változás volt, és negatív irányban. Az eddigiekben a formaidőzítést úgy kellett megoldanunk, hogy május közepe felé legyünk csúcsformában, ez sikerült most is, addigra időzítettünk, és kellően élesek is voltunk mindkét meccsen, annyi, hogy május közepén ezúttal az elődöntőket játszottuk, nem pedig a döntő mérkőzéseit, mert az 3! héttel későbbre lett csúsztatva. Egy szó mint száz, fel volt adva a lecke, hogy még egy plusz mikrociklust beépítve így az éves programunkba, még egyszer megismételjük azt a 2-3 hetes speciális felkészülést amit május elején elvégeztünk, és próbáljuk meg újra elérni a csúcsformát a döntőre is.

Visszatérve a bajnokságra, az alapszakasz küzdelmeit (20 meccs) 15 győzelemmel és 5 vereséggel a 2. helyen zártuk a Monori SE-Szedd ki! csapata mögött, akik veretlenül szerezték meg az alapszakasz győzelmet. A dobogó 3. fokára a felnőtt monori csapat, a Monori SE állhatott, negyedikként pedig a piliscsabai PAFC BASKET került a legjobb négy mezőnyébe. Az előző évektől eltérően idén az elődöntőket, illetve a bronzcsatát és a döntőt, nem 4-es döntő keretén belül rendezték meg, hanem oda-visszavágós rendszerben, ahol az alapszakaszban előkelőbb pozícióban végző csapat vívhatta a párharc visszavágóját hazai környezetben. Az elődöntőben a Monori SE volt az ellenfelünk, a tavalyi bajnokság ezüstérmesét kellett tehát két vállra fektetnünk a döntőbe jutáshoz. Ez a vártnál jóval könnyebben sikerült, hiszen már az odavágón a szezon egyik legjobb teljesítményt nyújtva sikerült megalapoznunk a továbbjutást egy idegenbeli 25 pontos győzelemmel. Az oroszlányi visszavágón befejeztük a feladatot, egy újabb nagyarányú, ezúttal 26 pontos sikerrel zártuk le a párharcot, így 145-94-es összesítéssel mi jutottunk a döntőbe. A másik ágon a bajnoki címvédő Monori SE-Szedd ki! szintén könnyedén átgázolt a jó erőkből álló piliscsabai alakulaton, így a tavalyi elődöntő idén már döntővé avanzsálódott, és e két csapat küzdhetett meg a hőn áhított bajnoki címért. Ami a döntő párharcot illeti, mindkét csapat nagyon felkészült a másik erősségeiből, illetve gyengeségeiből, két kiváló hangulatú, és a bajnoki döntőhöz méltó színvonalú mérkőzéseket játszottak a felek, amikből a címvédő monoriak jöttek ki jobban, így az előző évhez hasonlóan, ezúttal is Monorba került a bajnoki cím, és a vele járó aranyérem és trófea, míg az OSE Oroszlányok játékosainak és edzőinek nyakában a tavalyi bronzérem után idén ezüstérem lóghatott, így nem csak a csapat játékában, hanem az elért eredményben is visszatükröződik a szezon során elvégzett munka általi fejlődés. Kijelenthető, hogy előre lépett a csapat minden téren.

Ami a szakmai, játékrendszerbeli dolgokat illeti, az előző bajnoki idényben elvégzett munkát folytattuk, az ott megszerzett alapokat ismételtük, majd bővítettük, szélesítettük, illetve a szezon második felében új elemekkel egészítettük ki a játékrendszerünket mind védekezésben, mind támadásban. Még egy megjegyzés ezzel kapcsolatban, kicsit megnyugtatnám a lányokat, jövőre nem áll szándékunkban még több új elemet beépíteni a játékunkba, sokkal inkább az eddig elsajátított szisztémákat szeretnénk majd tökéletesíteni, még inkább csapatot építeni, természetesen továbbra sem engedve a filozófiánkból és abból a rendszerből, amiben nap mint nap dolgozunk. 

Ha ki kellene emelnem egy dolgot a szezonból, akkor bajba lennék, mert szerencsére nagyon sok pozitívumot meg tudnék említeni. Így hirtelen ha mondanom kellene egy valamit, akkor talán a Pityke elleni több mint 50 pontos hazai sikert mondanám. Tavaly a bronzmeccsen óriási küzdelemben múltuk őket felül pár ponttal, majd az idei szezonban 2017. decemberében még 4 pontos vereséget szenvedtünk ellenük Nagykőrösön. 2018. februárjában játszottuk a párharc visszavágóját otthon, ahol egészen parádés teljesítménnyel rukkoltunk elő, és több mint 100 pontot dobva és 50-et se kapva tudtunk diadalmaskodni egy nagyon fontos mérkőzésen. Óriási mentális pluszt adott nekünk az a siker a bajnokság talán legnehezebb és legfeszítettebb időszakában. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokáig emlékezetes marad majd számunkra az a mérkőzés, ezért tenném ezt a meccset a lista élére.
Illetve kiemelném még a csapategységet, 5-en átlagoltak 10 pont körül a bajnokságban, ami úgy gondolom hogy magáért beszél, és kulcs fontosságú egy olyan csapat esetében, mint amilyen a miénk, ahol leginkább a csapat erejére és egységére építve szeretnénk minél jobbá válni, jobb eredményeket elérni és a lehető legmagasabb szintre jutni. 

Szeretném megköszönni a csapat minden egyes tagjának az egész éves munkát, nagyon szépen teljesítettek, és úgy gondolom, hogy ennek meg is lett az eredménye, sokat léptünk előre az előző szezonhoz képest, és sikeres idényt zártunk. Jövőre folytatnunk kell menetelésünket a fejlődés rögös útján, szeretnénk folytatni a sormintát! :-)

Végül, de nem utolsó sorban pedig szeretném megköszönni a csapat nevében azoknak is az egész éves munkáját, akik a háttérben támogattak minket és nagyon sokat segítettek a szezon során, Novák Pál technikai vezetőnknek, Frits Andrea gyúrónknak és Zsolnay Árpádnak. Köszönjük!
OSE Oroszlányok: Lázár Alina, Farkas Renáta, Nagy Noémi, Fazekas Hajnal Erzsébet, Pándiné Buzai Melinda, Zsenits Andrea, Kurucz Réka, Veres Kinga, Horváth Anna, Berendi Orsolya, Krecsmajer Vivien
Edző: Gurszky Gergő
Másodedző: Fodor Ármin

A szezon számokban:
24 meccs, 17 győzelem, 7 vereség
1756 dobott pont, 76,35 dobott pont átlag, 1136 kapott pont, 49,39 kapott pont átlag



2018.06.11 gerisign.jpg 
   _________________
Gurszky Gergő
OSE Oroszlányok edző

Hozzászólások